Szerencsejáték alapok - véletlen, szerencse

Ha szerencsejátékra adod a fejed, mindenekelőtt fontos tisztában lenned néhány alap fogalommal. Nem valamilféle speciális, fogadással kapcsolatos szakszóra gondolok, hanem két sokkal alapabb kifejezésre: a szerencse és a véletlen szavakra. Nem puszta üres filozofálgatás, ha megpróbáljuk tisztázni, mit is jelentenek ezek a szavak a valóságban - a véletlenről és a szerencséről alkotott helyes felfogás ugyanis sok téveszmétől védhet meg minket.

A véletlen

Kezdjük a véletlen kifejezéssel. Newton korában úgy gondolták, hogy a világ determinisztikus, azaz a jelenből egyértelműen következik a jövő. Ha valaki pontosan tudná az összes részt vevő részecske helyzetét és impulzusát, a rendszer jövőbeli állapotát elméletileg ki tudná számolni. Természetesen a számítás valószínűleg hosszabb időt venne igénybe, mint amennyi idő alatt a jelenség bekövetkezik, és az is fontos probléma, hogy a részecskék helyzetét és impulzusát nem ismerjük pontosan, azonban úgy gondolták, hogy az elméleti lehetőség megvan, azaz a jelen pontosan meghatározza a jövőt. Egy ilyen világban természetesen nincs helye a véletlennek - ezt a kifejezést csak átvitt értelemben lehet használni ("véletlen-szerű").

Ha egy eseményt a szükséges információk hiányában nem tudok pontosan megjósolni, közelítő matematikai modelleket kell használnom, hogy valamennyire megjósolhassam a rendszer későbbi állapotát. És ha a legjobb modellem szerint se tudok olyat mondani, ami szerint pl. egy számot inkább kihúznak, mint egy másikat, akkor az adott eseményt akár úgy is kezelhetem, mintha véletlen lenne. Hogy egy eseményt valóban véletlenszerűnek tekinthessünk, ahhoz persze jól meghatározott matematikai feltételeknek kell teljesülnie, de esetünkben ennek részletei most kevésbé fontosak. A lényeg az, hogy bár elméletileg kiszámítható lenne, hogy pl. milyen lottószámokat fognak húzni (ehhez a részecskék helyzetét és impulzusát kellene ismernünk), nekem se kellő ismereteim, se a szükséges számítási kapacitásom nincs meg ehhez.

A helyzet a kvantummechanika megjelenésével egy kicsit komplikáltabb lett, kiderült ugyanis, hogy egy részecske helyzete és impulzusa elméletileg sem mérhető meg pontosan, sőt, az értelmezések odáig mentek, hogy nincs is egy részecskének jól meghatározott helyzete és impulzusa. A kvantummechanika behozta a fizikába a véletlen fogalmát - az egyes részecskék viselkedése helyett több részecske viselkedését tudjuk statisztikai számításokkal megjósolni.

Bár a kvantummechanikai véletlen bizonyos rendszerekben nagyobb szerepet kap, általánosságban elmondható, hogy nagyobb eseményeknél az itt szerepet kapó véletlenek kiegyenlítik egymást, így amikor véletlenről beszélünk, jó közelítéssel helyes a newtoni világkép által sugallt véletlen-fogalom.

A szerencse

Mivel nincs meg a kellő ismeretünk és számítási kapacitásunk, hogy kiszámoljuk, milyen lottószámokat fognak húzni (és még a kvantummechanika is közbeszólhat), tippelünk valamilyen számokra. A tippünk ezután vagy bejön, vagy nem jön be, a már említett okok miatt ezt előre nem tudjuk megmondani. A számokat végül azonban kihúzzák, és kiderül, hogy helyesen tippeltünk-e. Ha igen, azt mondjuk, hogy szerencsénk volt, ha nem, akkor nem volt szerencsénk. A szerencsének tehát azt nevezzük, mikor egy véletlenszerű eseményt sikeresen meg tudunk jósolni, annak ellenére, hogy az valóban véletlenszerű volt, azaz nem volt megfelelő tudásunk és számítási kapacitásunk a pontosabb előrejelzéshez. A szerencse vagy szerencsétlenség egy véletlenszerű esemény, ami matematikailag jól meghatározott tulajdonsággal bír. Ez különösen fontos a szerencsével kapcsolatos tévhitek eloszlatása szempontjából.